„Hideg, szeles reggelben indultunk neki az izgalmasnak ígérkező programnak. Különös kíváncsiság fúrta az oldalamat, mi fogad majd bennünket. A csapat kiscserkészei csendesen ültek a buszon. A fiaim az őrsből már előtte is meglepő lelkesedéssel várták, mikor elmeséltem, mi mindent lehet csinálni a VárRegen, annak ellenére, hogy a kézműveskedés általában a lányokat érdekli jobban.
Mikor megérkeztünk, nem várt meleg, tömeg és barátságos „recepciósok” fogadtak minket.
A lányok természetesen azonnal leültek az első szabad asztalhoz, de a fiúk is egy-két körbejárkálás után megtalálták az őket lekötő foglalatosságot. Nagyon jó volt látni, ahogy elmélyülten, a munkába temetkezve vagdostak, nemezeltek, ragasztottak… Két gyerekre-pillantás között még az őrsvezetők is le tudtak ülni valamit készíteni. Ahogy forogtam a kicsik körül, bele-bele botlottam olyan apróságokba is, akik nekem kezdték elmesélni, hogy melyik ügyességüket melyik rokonuknak készítették karácsonyra. A keretmese nagyon megragadta őket, az egyik őrstagom még be is akart állni, hogy a szegénylegény pártját fogja.
Sok kellemes pillanatra fogok emlékezni az idei VárRegről, és nagyon örültem, hogy a kiscserkész emlékeim immár őrsvezetői tapasztalattal is bővültek. Ákos”
„A mi csapatunkból (1106. Szent Bernát Cserkészcsapat) eddig nem sokan voltak ilyen programon, ezért nem nagyon tudtuk, mire számítsunk. Csak azt hallottuk róla, hogy nagyon jó, és sok a kézműves. Úgyhogy eléggé meglepődtünk, amikor például megjelent két népviseletbe öltözött ember, és előadtak Jancsi történetének elejét, de mindnyájunknak nagyon tetszett, és mindenkit kíváncsivá tett. Utána többször kérdezte meg tőlem az őrsöm, hogy mikor jönnek vissza Jancsiék. És nem kellett sokat várniuk rá, mert hamarosan újra megjelentek és folytatták a félbehagyott történetet az egész napon keresztül. Az egész napos sok kézműves közt mindenki megtalálhatta a kedvére valót. Aki a bonyolultabb feladatokat szereti a bőrözés, az agyag perselymalac és kitűző készítés közt válogathatott, de voltak egyszerűbbek is, például gyöngyfűzés vagy fonás. Az én őrsömnek ezek tetszettek jobban, ahogy utána az egyik kislány is mondta: Nekem a fonás tetszett a legjobban, meg a mézeskalács készítés. Amikor már nem nagyon tudta lekötni őket a kézműves, egy jó mozgós játék következett, amit a vége felé már sajnos nem annyira élvezett az őrsöm, mert nagyon kifáradtak, de sokan nagyon lelkesen játszottak végig. Ezt az ebéd és egy nagyon szuper mese követte egy kis énektanulással, ami mindenkit lekötött, és alatta kicsit kipihenhették magukat. Utána mindenki folytathatta a kézművest, amihez már visszatért a kedvük és türelmük. Én nem tudom, másnak hogy sikerült, de nekem nagyon nehéz volt az őrsömet indulásra bírni a végén. Hazafelé amikor a buszon megkérdeztem, milyen volt, a válasz eléggé egyöntetű volt: Nagyon jóóó! Jövőre is jövünk, ugye?! – Kiabálták egyszerre. A buszvezetőn kívül mindenki hallotta az egy kilométeres környezetünkben. Köszönjük a szervezőknek! Csilla”
“November 24-én részt vettem a VárReg tánctanításon. Nagyon jó volt sok sok jóarc cserkésszel és nem cserkésszel együtt tanulni a táncot. Ebben Józsi és Zsuzsi segített nekünk akiknek a neve valószínűleg sokatoknak ismerős. Ha jövőre is lesz ajánlom figyelmetekbe! A várreg után este következett a táncház és teaház. Nagyon jó volt mind a tánc mind a hangulatos teázgatások 🙂
. Ja és amit még lehagytam és nagyon fontos az az hogy nagyon köszönöm a szervezőknek ezt az egész napos programot. Gergő”
“Ami miatt élveztem a VárReg táncházat… pl.: mert nagyon jó volt a hangulat, a zene… szerintem mindig sokkal hangulatosabb egy táncház élő zenével, tehát köszönjük a zenélést az Odor Zenekarnak! Somának, Matyinak és Máténak! Tök jó, hogy mindig látszik rajtatok, hogy élvezitek a zenélést és már ezzel megalapozzátok a táncház hangulatát!
No meg az is, hogy ugye nem vagyok cserkész, de ennek ellenére mégis sokszor úgy érzem, mintha én is közétek tartozék és ez nekem tök sokat jelent :).
Azt sajnálom, hogy elég kevés fiú volt és így sok lány nem táncolt… de hát sajnos ez sok helyen van így! Anita”
“Szombat este egésznapos rohanásból érkezem. A táncházak hangulata rám mindig felszabadító hatással van, és a mostani is ilyenre sikeredett. Mivel nem volt sok fiú, nem sokat táncoltam, csak egy kalotaszegit, de az nagyon jó volt 🙂 A maradék időben sokat beszélgettem, amihez a népzene hangulata nagyon illet. Somáék megint kitettek magukért!
Köszönöm a szép estét a szervezőknek! 😉 Borka”
Képek a programról:
[picasaalbum id=9]