A regöscserkészet az egyik legnagyobb múltra visszatekintő csoportosulás a cserkész mozgalmon belül. Éppúgy voltak képviselői a háború előtti időkben, mint az Magyar Cserkész Szövetség 1989-es újraalakulása után. Akikre méltón feltekinthetünk az a Jánosi Sándor, aki a két világháború között olyan nagy elköteleződéssel szervezte a regös táborokat Erdély területén, ahová nagy létszámba vitte a magyar fiatalokat. Később ennek a hatására alakult ki a Táncház mozgalom, aztán a cserkészet magyarországi újjászületésekor Csizmazia András és Márti kezdtek bele a regösség újjáépítésébe. Ez már egy kicsit más formában szerveződött, mint előtte. Azonban az alapok mindig megegyeztek. Hiszen a magyar népi kultúra ápolása és ébren tartása összeköti a regösöket. A regösök a magyar népi kultúra örökségeit szeretnék átadni a fiataloknak és megmutatni, hogy mennyire büszkék lehetünk hagyományainkra, magyarságunkra. Az alappilléreink a magyar néptáncok és népdalkincs iránti érdeklődés felkeltése a fiatalságban és ezek elsajátítása. Ezen kívül szeretnék, ha fiataljaink beletekinthetnének a kismesterségek rejtélyeibe, hogy ezzel is megérezzék milyen felemelő valamilyen tárgyat saját kezűleg létrehozni. Valamint nagyon fontosnak érezzük, hogy az ifjúság néprajzi ismereteit fejlesszük, hiszen ez a mai oktatási rendszerben nem annyira van jelen. Ehhez tartozik, a népi hagyományok, szokások, játékok újra és újra átélése, felelevenítése.

“A magyar nyelv önmagában nem elég megtartó erő, magyarnak a néphagyomány tart meg.”
/Győrffy István/

Hogy kiknek is szólnak a regösprogramok, és milyen a hangulat a regöscserkészek között? – Ezekre a választ itt találod az alábbi videóban:

A regöscserkészetről már esett szó, azonban a cserkészéletnek ez csak egy szelete. Az alábbi videó a magyar cserkészet 100 évéről szól: szerepéről XX. században és jelentőségéről napjainkban. Valamint röviden megemlékezik Karácsony Sándor tevékenységéről, a regöscserkészet kezdeteiről: